A levelek időkezelése sajátos. Bár követik a kronológiát (1717–1758), gyakran szakítja meg őket az emlékezés időtlensége. Mikes nem csupán a jelent írja le, hanem folyamatosan idézi fel Erdélyt, a kuruc küzdelmeket, az elveszett ifjúságot. Az idő lineáris (a száműzetés hosszú évei) és ciklikus (az évszakok, ünnepek visszatérése) egyszerre. A honvágyat felerősíti a magyar ünnepek (karácsony, húsvét) megélése a számára idegen környezetben.
Mikes narrátori pozíciója ambivalens. Egyszerre művelt erdélyi nemes, aki mélyen kötődik a nyugati keresztény kultúrához, és egyben kívülálló, aki a török birodalomban él. mikes kelemen torokorszagi levelek elemzes
A Törökországi levelek kéziratban maradt fenn, és csak 1911-ben adta ki kiadásban Thaly Kálmán (noha nem a legjobban). A 20. században Szauder József és Tolnai Gábor munkássága nyomán vált világossá, hogy Mikes nem egyszerűen naplót írt, hanem tudatos, stilizált prózát alkotott. A levelek időkezelése sajátos
A Törökországi levelek műfaja rendhagyó. Egyrészt a legtöbb levél valós eseményeket, pontos dátumokat és dokumentálható történéseket ír le (pl. járványok, pénzügyi nehézségek, Rákóczi halála). Másrészt a címzett, P. E. (a legvalószínűbb feloldás: Péter Éva) valószínűleg fiktív személy. Mikes soha nem küldte el a leveleket; azokat saját maga számára írta, mint önterápiát és emlékezetrögzítést. Az idő lineáris (a száműzetés hosszú évei) és
[A hallgató neve] Intézmény: [Az iskola vagy egyetem neve] Tárgy: Magyar irodalom Dátum: [Dátum]
Mikes Kelemen törökországi leveleinek elemzése – A bujdosó emlékírója
A levelek 1911-ig ismeretlenek maradtak a nagyközönség számára, kéziratban lappangtak. Ez a késői felfedezés is hozzájárult ahhoz, hogy a mű egyszerre tűnjék fel kortárs és kései utókor számára is meglepően modernnek. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy Mikes hogyan építi fel az emigráns identitását, milyen nyelvi eszközökkel teremt intimitást a távolból, és miképpen ötvözi a humoros, ironikus hangot a fájdalmas hiány érzetével.